Azon gondolkodom, mi a sorrend: magányosnak érzi magát az ember, mert tényleg egyedül van, vagy miután önző módon nem foglalkozik másokkal, egyszer csak magára marad? Az, aki megtapasztalja a magány érzését, azonnal verje ki a fejéből, hogy milyen szar neki, nézzen körül, és tegyen valamit azért, hogy ne érezhesse ezt. Szerintem ugyanis a magányt magunknak […] Tovább

Ha valaki az alábbiak közül háromnál többet problémának, hiányosságnak vagy hibának tart, az jól gondolja meg, hogy felhív-e legközelebb is egy olyan hölgyet, mint én (a Fészbuk üzenet is számít), kivéve, ha nő, vagy férfi, aki barátkozni akar (amit pedig jobb az elején tisztázni): 1. 30 körüli életkor 2. Talpraesettség, határozottság 3. Az átlagostól eltérő […] Tovább

                      Hölgy: És, milyen volt a napod? Úr: (Eddig jó volt, ba*zdmeg). Semmi extra. Hölgy: Nekem nagyon jó volt, a csajokkal találkoztam reggel, elmentünk kávézni meg vásárolni. Aztán felhívtam a Katát… Úr: (Ki a faszom az a Kata?!?!) Hölgy folytatja:…hogy menjünk el arra a helyre, […] Tovább

Lehunyom a szemem, hogy jobban lássam, merre kell mennem. Csak meg ne halljam a szót, ami eltérít. Elfutok előle, feldöntök mindent. Csak a csend marad utánam, minden porrá törve.   Ref: Elégett minden kép, hamuvá lett minden emlék. Elégett, nincs többé, majd új napra ébred, újjáéled.   A tűzzel játszom, megég a lelkem. Azt kívánom, […] Tovább

Na, kemény meló ez a blogolás, ha nincs fél órád, amit magadra fordíthatsz… Most viszont nem panaszkodni akarok, hanem elmesélni, mit érzek Lilike és Ronika iránt, és hogyan is indult a közös életünk, és miért is ajánlom mindenkinek, hogy gondolkodjon el, amikor azt mondja, mennyivel könnyebb lenne az élete(m) kutyák nélkül… Amikor 20 éves lettem, […] Tovább

Nyilvánvalóan tévedésből, de elmesélem, hogyan is történt, mert sokan meglepődnek. Én is. Előtte, kérlek, szóljatok rám, akárhányszor úgy érzitek, kevésbé vagyok életvidám és magabiztos, mint a képen látható, 4 éves önmagam. Amikor kicsi voltam, a nagymamám testvére, aki mellesleg énekesnő volt, úgy szólított: Primadonna (nem könnyű szó, én inkább “pinadonnaként” emlegettem magam). Sejtette, hogy kedvelni […] Tovább

Valójában folyamatosan az Igazit keressük. Gyakran érezzük, hogy semmi nem elég, nem elég jó vagy nem elég nagy, de amilyen furák tudunk lenni, az is lehet, hogy nem elég rossz. Egész életünkben folytatjuk ezt az olykor eszeveszett, máskor nagyon is megfontolt vadászatot, vagy csak nyitott szemmel járunk, hiszen annyi csodálatos dolog van…, mi meg nem akarunk […] Tovább

Vannak helyzetek, amikor még a magukat teljesen őszintének vallók is a füllentést választják kiútként, ami pedig egy, a hazugságnál kevésbé elítélendő megoldás a szarból történő kimászásra. Tudom milyen ez. Viszont a nem őszinteségnek ez a példája, a füllentés annyira kedves kifejezés, hogy eszünkbe sem jut: bizonyos nézetek szerint ezáltal bűnt követünk el. Mondjuk, a szar is lehet különböző […] Tovább

Telhetetlen állatok vagyunk, az van. Bocsánat azoktól, akik elégedettek azzal, amihez eddig hozzájutottak, legyen az anyagi vagy eszmei értékű dolog. Többségünk mindig valami többre, szebbre, jobbra vágyik, és elfelejti értékelni a már meglévő tudását, a megszerzett vagyont, a barátait, a családját, a szeretetet, amit kap. És akkor még az irigységről nem is esett szó. Van […] Tovább

Ez egy empirikus ismereteken alapuló, rövid tanulmány, miszerint: Az a jó a január elsejében, hogy az éjszakai történéseknek köszönhető felfoghatatlan boldogság vagy a másnaposság okozta szörnyű rosszullét olyannyira terelik el a figyelmet gyakorlatilag bármiről, hogy nem meglepő módon a korábban gondosan megfogalmazott fogadalmak is egy szerencsétlen, elhanyagolt csoportba kerülnek. Szóval a január elseje az önmagunknak […] Tovább