Szempont

Holtunkig hibázunk, holtunkig tanulunk

Azt mondják, az ember – szerencsés esetben – tanul a hibáiból. Az sem baj, ha többször el kell követnünk ugyanazt a hibát ahhoz, hogy egy életre megjegyezzük. (De azért kettőnél ne nagyon legyen több.) Nem maradunk hibák nélkül, úgyhogy nem kell aggódnunk, ha véletlenül többet nem lépünk ugyanabba a csapdába, amit amúgy mi állítunk magunk elé. Néha […] Tovább

#Kettősélet

Vajon meddig lehet ezt ép ésszel csinálni? Felkelsz reggel, bemész az irodába – legtöbbször késve -, és még azon sem lepődnél meg, ha eltévednél, hiszen alig látsz a fáradtságtól (meg szíved szerint amúgy sem arra kanyarodnál…). Persze a te hibád, mert nem lenne kötelező esténként egy próbateremben gyakorolnod az önkifejezést. Megtehetnéd, hogy mindennap lefekszel időben, hogy […] Tovább

Elfog(ad)ás, elengedés

Néha megmagyarázhatatlanul ragaszkodunk emberekhez. Persze, ha kicsit elgondolkodunk rajta, találunk okokat. Lehet, hogy az a valaki egy olyan személyiségünket hozza elő, ami tetszik nekünk. Kicsit olyan ez, mint a sznobizmussal összeköthető márkahűség. Mindig is szerettünk volna valamilyenek lenni, de nem vagyunk olyanok, viszont különböző, erre alkalmas tárgyakkal úgy tűnhet, a kívánt referenciacsoporthoz tartozunk. Átültetve a […] Tovább

Magán(y)ügy

Azon gondolkodom, mi a sorrend: magányosnak érzi magát az ember, mert tényleg egyedül van, vagy miután önző módon nem foglalkozik másokkal, egyszer csak magára marad? Az, aki megtapasztalja a magány érzését, azonnal verje ki a fejéből, hogy milyen szar neki, nézzen körül, és tegyen valamit azért, hogy ne érezhesse ezt. Szerintem ugyanis a magányt magunknak […] Tovább

Teszt mindenkinek

Ha valaki az alábbiak közül háromnál többet problémának, hiányosságnak vagy hibának tart, az jól gondolja meg, hogy felhív-e legközelebb is egy olyan hölgyet, mint én (a Fészbuk üzenet is számít), kivéve, ha nő, vagy férfi, aki barátkozni akar (amit pedig jobb az elején tisztázni): 1. 30 körüli életkor 2. Talpraesettség, határozottság 3. Az átlagostól eltérő […] Tovább

Romanti-kus(s) vacsora

                      Hölgy: És, milyen volt a napod? Úr: (Eddig jó volt, ba*zdmeg). Semmi extra. Hölgy: Nekem nagyon jó volt, a csajokkal találkoztam reggel, elmentünk kávézni meg vásárolni. Aztán felhívtam a Katát… Úr: (Ki a faszom az a Kata?!?!) Hölgy folytatja:…hogy menjünk el arra a helyre, […] Tovább

Kutyuskákkal az élet...

Na, kemény meló ez a blogolás, ha nincs fél órád, amit magadra fordíthatsz… Most viszont nem panaszkodni akarok, hanem elmesélni, mit érzek Lilike és Ronika iránt, és hogyan is indult a közös életünk, és miért is ajánlom mindenkinek, hogy gondolkodjon el, amikor azt mondja, mennyivel könnyebb lenne az élete(m) kutyák nélkül… Amikor 20 éves lettem, […] Tovább

Az Igazit keresve

Valójában folyamatosan az Igazit keressük. Gyakran érezzük, hogy semmi nem elég, nem elég jó vagy nem elég nagy, de amilyen furák tudunk lenni, az is lehet, hogy nem elég rossz. Egész életünkben folytatjuk ezt az olykor eszeveszett, máskor nagyon is megfontolt vadászatot, vagy csak nyitott szemmel járunk, hiszen annyi csodálatos dolog van…, mi meg nem akarunk […] Tovább

Mindenki hazudik?

Vannak helyzetek, amikor még a magukat teljesen őszintének vallók is a füllentést választják kiútként, ami pedig egy, a hazugságnál kevésbé elítélendő megoldás a szarból történő kimászásra. Tudom milyen ez. Viszont a nem őszinteségnek ez a példája, a füllentés annyira kedves kifejezés, hogy eszünkbe sem jut: bizonyos nézetek szerint ezáltal bűnt követünk el. Mondjuk, a szar is lehet különböző […] Tovább

Semmi nem elég

Telhetetlen állatok vagyunk, az van. Bocsánat azoktól, akik elégedettek azzal, amihez eddig hozzájutottak, legyen az anyagi vagy eszmei értékű dolog. Többségünk mindig valami többre, szebbre, jobbra vágyik, és elfelejti értékelni a már meglévő tudását, a megszerzett vagyont, a barátait, a családját, a szeretetet, amit kap. És akkor még az irigységről nem is esett szó. Van […] Tovább

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!